Barcsay nagybarcsay Ákos II - Kelemen Lajos: Ódon Erdély, A Mezőség széléről::

Van Kozmatelkének egy másik, ennél újabb, mégis elég régi, egyszerű és szomorú nevezetessége: egy fakereszt. Közel van a templomhoz. Előbb csak a tetejét látjuk az útról – az alját csalánok és tövisek takarják el a szem elől, melyekben térdig gázolunk körülötte.A hagyomány azt állítja, hogy ez Barcsay Ákosnak, a meggyilkolt fejedelemnek emlékjele. Ezt ugyan hirtelen aligha tudná valaki bebizonyítani, de a vidék úgy hiszi, s szívósan ragaszkodik hozzá, hogy Barcsay megöletése Kozmatelke határában, mások szerint a harasztosi kiserdőben történt.Magát az igénytelen emléket nem annyira a kegyelet, mint inkább a babona tartja ott. A falu népe azt hiszi róla, hogy az egy király sírfája, s ha meg nem őrzik és nem gondozzák, akkor a jégeső elveri a határt. Tán elejétől fogva ez a jámbor babona tartotta meg a „Borcsai király” sírfáját.Különben úgy az emlék története, mint Barcsay Ákos halála helyének kérdése még tisztázatlan. A mostani keresztet 1886-ban Simion Varadi faragta, de azelőtt réges-régen állott már ott ilyen. A nemrég, nagyon öreg korában elhalt kozmatelki görög katolikus pap mintegy hetven évvel ezelőtt, mikor egész fiatalon odakerült a faluba, már egy rothadásnak indult sírfát talált ott, s azt megújíttatta. Ez 1830 táján történt. De ha az akkor ott talált kereszt korhadófélben volt, annak kellett legalább 30–40 évesnek, sőt még többnek is lennie, mert azon a környéken a kereszteket gyertyán- és cserfából faragják, s az ilyenek ennyi ideig jól megtartanak. Az bizonyos, hogy Kővári László félszázaddal ezelőtt már azt láthatta és Erdély régiségeiről szóló munkájában azt említi,* amelyet Keczan pap emeltetett. Munkája új kiadásába változtatás nélkül veszi át rövid leírását, s a Barcsay megöletését saját műve, Erdély története alapján beszéli el. Az esemény előadásában Bethlen Jánosra hivatkozik, csakhogy Bethlen János az általa idézett helyen egy szóval sem mondja, hogy Barcsayt Kozmatelkére temették volna. Csupán a megöletését adja röviden elő, s a helyét Répára teszi. Kővári szintén azt írja, hogy a fejedelmet Répánál lőtték át, de hozzáteszi, hogy „ott hevert, míg a kozmatelki lakosok el nem temették”. Azt már azután nem magyarázza meg, hogy miért temették el éppen a Répától 20–25 km-re lakó kozmatelkiek.*Majd a történetírás nyomozni fogja az esemény pontos színhelyét, s altkor a kutató előtt Barcsay kozmatelki keresztje legyen figyelmeztető jel. Ha aztán új adatok kerülnek napfényre a fejedelem rejtélyes haláláról, úgy tán elesésének helye sem lesz többet kérdéses, s a kereszt akkor vagy emléknek marad, vagy tilalomfa lesz azok számára, akik könnyen hisznek.