#[https://hu.wikipedia.org/wiki/Als%C3%B3pet%C3%A9ny Alsópetény], Nógrád County, Hungary (szlovákul: Dolné Peťany) község Nógrád megye [https://www.geni.com/discussions/152325?by_or_about=516582866874002... Rétsági járásá]ban a Cserhát dombjai között.
A Rétsági járás Nógrád megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Rétság. Területe 435,03 km², népessége 23 798 fő, népsűrűsége pedig 55 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Rétság) és 24 község tartozott hozzá.
A Rétsági járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven az 1950-es járásrendezéstől kezdve. Korábbi neve Nógrádi járás volt, de székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta Rétság volt.
Alsópetény (szlovákul: Dolné Peťany) egy község Nógrád megye Rétsági járásában a Cserhát dombjai között. A határban fellelt földvár maradványok bizonyítják, hogy a terület már évszázadokkal ezelőtt is lakott volt.
A település megközelíthetősége közúton: Budapest irányából a 2-es főútról Nőtincsen és Felsőpetényen keresztül. A Nyugat-Cserhát völgyében, a 423 m magas Kőhegy, és a 446 m magas Dél-hegy lábánál fekszik a szlovák nemzetiségű település. Budapesttől 50, Váctól 23 km-re található. Szomszédos települések: Felsőpetény, Nézsa éa Keszeg
Első írásos említése 1268-ból származik, ekkor a szomszédos Felsőpeténnyel együtt a Csák nemzetség keze alá tartozott. 1277-ben ismét említik a települést. A 15. század kezdetén a falut az Alsópetényi család birtokolta. I. Ulászló 1440-ben a Szobi családnak adományozza. 1507-ben Werbőczy István lesz a település birtokosa, aki itt írta a Tripartitum nevű törvénykönyvet. A török korban a település szinte teljesen megsemmisült, régi temploma is elpusztult. A 18. században szlovákokat telepítenek le a környéken, később a templomot is újjáépítik. A Somogyi-kúria az 1820-as években épült.
2001-ben a település lakosságának 44%-a szlovák, 36%-a magyar, 17%-a cigány, 1%-a német, 1%-a szlovén és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Látnivalók
Gyurcsányi-Prónay kastély: Magántulajdonban levő épület. 1750 körül épült, barokk stílusban. Jelenleg három épülete áll. Parkja védett természeti érték
Andreánszky-kastély
Templom: A régi templom a török dúlás idején elpusztult, a ma álló templom 16. századi eredetű, a 18. században alakították át és építették mellé a különálló harangtornyot. Stílusa: gótikus, barokk.
Werbőczy gúla: Gyurcsányi Ignác felesége állíttatta 1791-ben.
Cser tó a Petényi patakon (horgásztó)
Nevezetességek
2007 októberétől a községen is áthalad az Országos Kéktúra.
A település szülötte volt Andreánszky Gábor (1895–1967) botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja.
Itt halt meg Andreánszky István (1843-1917) államtitkár.
Itt forgatták 1977-ben Fazekas Lajos Defekt című filmjét.
Gábor Rozsnyai
1/20/2016 at 10:35 PM
Report | Delete
Alsópetény-ben születtek/éltek
A liptószentandrási báró és nemes Andreánszky család az egyik legrégebbi felvidéki eredetű magyar főnemesi család.
Az eredetük Liptó vármegyébe vezethető vissza, ősei közösek a Detrik, Luby és a Horánszky családokkal. Az első említett felmenőjük Hauk Polku de villa Mogorfalu, akit több okirat is említ 1230 és 1239 között. Az ő fiának négy unokájától származik az említett négy család, az Andreánszky család Lőrinctől. Ennek a Lőrincnek a fiai már Szentandrási néven szerepelnek egy 1357-es keltezésű iraton. 1578-ban már ma is használatos nevükön szerepeltek e család tagjai, ekkor kaptak Liptószentandrás nevű birtokukra is nemesi címerlevelet. Jelenleg a családnak nemesi ága él, a bárói valószínűleg kihalt. A bárói rangot Sándor nyerte 1862-ben a Lipót-rend középkeresztjével együttesen.
Nevezetes családtagok
Gábor Andreánszky de Liptószentandrás (1895–1967) botanikus, paleobotanikus
István liptószentandrási br. Andreánszky (1843–1917) államtitkár
István liptószentandrási br. Andreánszky (1895–1943) alezredes, a politikatudományok doktora
István Andreánszky, liptószentandrási (1911–1989) szociáldemokrata politikus
báró Sándor liptószentandrási dr. br.Andreánszky (1802–1873) politikus, főispán, ügyvéd
valamint
Jakab Fischer
Lina Fischer
Mária Klein (Fischer)
Gábor Rozsnyai
6/24/2018 at 8:16 PM
Report | Delete
Ignác Gyurtsányi
Gábor Andreánszky de Liptószentandrás
Antal Gyurcsányi
Lenke (Magdolna Zsuzsanna) rudnói és divékújfalusi Rudnay
Károly Almásy
Malvina Rasch
Aranka Riszner
see https://www.geni.com/discussions/152325?by_or_about=516582866874002...
https://www.myheritage.com/names/j%C3%A1nos_frisch
https://www.myheritage.com/names/melinda_szab%C3%B3
1746-ban mindössze egyetlen izraelita házaspár lakott a faluban, Jelen Lõrinc, nejével és kislányával. Mikor azonban 1783-ban megjelent II. József türelmi rendelete – ebben engedélyezte, hogy a zsidók földet mûveljenek, kereskedjenek, valamint ipart ûzzenek –, megindult a betelepülés. A megye zsidóságának térbeli elhelyezkedése elsõsorban a helyi földesurak beleegyezésétõl függött. Alsópetényben a Gyurcsányi-birtok nyújtott megtelepülési lehetõséget számukra. Olyannyira jól érezték itt magukat, hogy az 1784–1785-ös összeírásig számuk 90 fõre növekedett, és 19 háztartást számoltak össze. Az ideköltözés azonban nem állt meg, hiszen az itt élõk száma 1814-re elérte a 136 fõt, ugyanakkor a falu összlakossága nem haladta meg a 700-at. A helyi izraeliták zsinagógával is rendelkeztek, mely egészen 1946-ig létezett. Az 1848. évi összeírás azonban – talán hibásan – mindössze 8 család 31 tagját említi, három évvel késõbb viszont Fényes Elek már ismét 112 fõrõl tudósít. Ez a részleges felmérés is jól példázza azonban az alsópetényi zsidóság életkörülményeit. Két külföldi születésû ember volt közöttük: Rozenberg Sándor 62 éves, a morvaországi Kosztolicban született „rongyász”, és a Csehországból 16 esztendeje ideköltözött Grün Jakab üveges. Letelepedési engedélye egyiküknek sem volt. A többiek valamennyien Nógrádban születtek. Akadt köztük 3 rongykereskedõ, 2 kocsmáros, 1 boltos, 1 üveges és 1 kõmûves. Az alsópetényi zsidók is elsõsorban kereskedésbõl éltek.1852-ben a petényi és a penci zsidóknak közös hitközségi vezetõségük volt. Két személy nevét ismerjük, Marton Kisznerét és Wolf Ádlerét. Stern rabbi ugyanekkor 51 család lelki életét vezette, 200 forint jövedelemmel rendelkezett. A híres pozsonyi rabbi, Schreiber Mózes tanítványai közé tartozott. A sakter, Eichenwald Jakab, a helybeli rabbitól tanulta tudományát és 80 forint éves juttatást kapott szolgálataiért.1878-ban 8 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Frisch Ferdinándnak, Jakabnak és Bettinek, valamint Rosenberg Bettinek magántanítója volt, Schweitzer Ignác személyében. Hochfelder Róza, Cecília, Weisz Lina, valamint Netti viszont, talán életkoruk miatt, sehová sem járt iskolába. A virágzó zsidó közösségnek a 20. század elsõ évtizedeire azonban már szinte nyomát sem találjuk (1880: 36 fõ, 1890: 24, 1900: 22, 1910: 13, 1920: 12, 1930: 8 fõ). Valószínûleg több tényezõ együttes hatásaként történt mindez. Az egyik ilyen ok lehetett az, hogy a falu lakosságának majd fele áldozata lett az 1873-as kolerajárványnak. A másik az lehetett, hogy a helybeliek elszegényedtek,miután a filoxéra tönkretette a szõlõültetvényeket. Minden bizonnyal hozzájárult az alsópetényi zsidóság elköltözéséhez az is, hogy az a Gyurcsányi család, amely egy évszázaddal elõtte befogadta õket, kihalt, és örökébe a zsidóellenes nézeteirõl elhíresült Andreánszky Gábor báró került, aki 1883/1885-ben az Országos Antiszemita Párt tagja, majd egyik elnöke lett. A fõrendiházban szorgalmazta a keresztények és a zsidók közötti házasság megtiltását. Az 1941. évi országos népszámlálás a 900 lakosból mindössze 6 fõt tüntet fel izraelita felekezetûként. Egy kimutatás szerint 1944-ben még a következõ iparengedélyek voltak érvényben a faluban: Rosenberg József szatócs, Steinmetz Miksa szatócs, ugyanõ mint szikvizes Alsópetény, Felsõpetény, Keszeg és Õsagárd községekre kiterjedõ mûködési körrel, és ugyanazon településeken szintén Steinmetz mint mészáros. Az év elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Alsópetényben az alábbi tulajdonok kerültek felsorolásra: Steinmetz Miksa 2 kh 1030 négyszögöl és külön Steinmetz József 1284 négyszögöl, Steinmetz Miksa és József együtt 7 kh 957 négyszögöl, valamint Rosenberg József 8 kh 1111 négyszögöl. A Magyar Élet Pártja keszegi szervezete 1939. augusztus 20-án beadványban fordult az alsópetényi elöljárósághoz, melyben azzal vádolták Steinmetz Miksát, hogy a marhahús árát önkényesen emelte fel, s azt még sürgetésükre sem szállította le. Egyebek mellett felróják Steinmetznek, hogy a belsõséget a színhúshoz méri, nem szolgál ki mindenkit, a vevõkkel gorombán beszél. Kérik az elöljáróság közbenjárását, hogy a mészáros „magyar emberhez illõ beszédmodorban érintkezzen a vevõkkel, mert nem a vevõk vannak a kereskedõért, hanem a kereskedõ a vevõkért”. Nem tudjuk, hogy az ügy hátterében valójában milyen okok húzódtak meg. Miután Steinmetzéket deportálták, kétszobakonyhás, kamrával és jégveremmel, valamint a mészárosüzlettel rendelkezõ lakásukat a járási fõszolgabíró („azonnali átadással”) 1944. június 15- én (!), Drubecz Sándor helyi lakosnak utalta ki. A Steinmetz és a Rosenberg család tagjainak adatait megtaláltuk az állami anyakönyvek utólagos halálozási bejegyzései között is. Alsópetényinek tartjuk a YVA adatbázisban szereplõ Kuffler Oszkárt és feleségét, Klauber Évát, valamint Weisz Jehosuát is. Kufflerék Dunaszerdahelyrõl érkezhettek Nógrádba, míg Weisz Jehosua állandó lakosként van feltüntetve. Steinmetzék valószínûleg már csak kettesben éltek, mivel a balassagyarmati közélelmezési hivatal vezetõje errõl tudósított egyik jelentésében. Bizonyos, hogy a háború után a községbe visszatértek között volt Steinmetz Józsefné szül. Spitzer Blanka, akit a közelmúltban, 2004. június 2-án, Budapesten temettek el. ----ALSÓPETÉNYI ÁLDOZATOK Kuffler Oszkár • an: N. Júlia • ap: Kuffler Viktor• szh: Királyfa • ék: 48 év • hé: 1944 • hh:Ausztria • af: YVA • ill. biz.Kuffler Oszkárné *Klauber Éva • an: - • ap: – •szh: London • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz.Rosenberg József = Sámuel Sarolta • an: Frisch Emma • ap: Rosenberg Samu • szh: – • ék: 53 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Rosenberg József vegyeskereskedõ Alsópetényben, 1892- ben született. Kereskedelmi érettségit tett Budapesten.A világháborúban az orosz fronton harcolt,ahol fogságba esett. Négy évig tisztviselõ volt, 1920-ban alapított üzletet, amelyet megszakítás nélkül vezetett. Mellette kocsmát is mûködtetett.Sokáig tagja volt a községi képviselõ-testületnek.Neje: Sámuel Sarolta. Gyermekeinek neve: Miklós és Sarolta.” Rosenberg Józsefné *Sámuel Sarolta • an: Schlesinger Etel • ap: Sámuel Mór • szh: – • ék:48 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Steinmetz Miksa = Braun Ilona • an: Schwartz Lili • ap: Steinmetz Lipót • szh: Alsópetény • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Steinmetz Miksa kereskedõ és mészáros 1873-ban, Alsópetényben született. Iskolái elvégzése után a mészárosmesterséget tanulta ki. Iparában Budapesten szabadult fel. Szikvízgyárát 1904 ben alapította. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett. 1922-ben lett önálló. Atyja üzletét vette át és 10 hold birtokán is gazdálkodott. Sokáig tagja volt Alsópetény község képviselõ-testületének. Neje: Braun Ilona. Gyermekei: Kamilla és József.” Steinmetz Miksáné *Braun Ilona • an: Paskus Mária • ap: Braun Jónás • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: Németország • af: anyakönyv Weisz Jehosua= N. Hadasa • an: N. Lea • ap: Weisz Benjámin • szh: Újdávidháza • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Forrás: NML VI. 501. 1.; Végh József: Alsópetény. Horpács, Mikszáth Kiadó, 1995. 34–37.; NML IV. 152. b) 60.5408/1852.; NML IV. 152/b. 57. 2267/1852.; NML IV. 7. c/3. Öi. 985.; 1941. népsz.; Telek 112.; NML V. 303. 1796/1939.; NML V. 303. 2. d. Ke. 140/1944.; NML VII. 1. 975/1942.; NML V. 302. 250/1944.; NML XXIV. 101.4. 18231/1948.; NML V. 303. 2. 1092/1944.; Zelnik Csaba Ákos: Alsópetény. Történelmi emlékek, fejezetek Alsópetény múltjából. Alsópetény, 2005. 69
