Chess openings and coups - Megnyitások és cselek

Gunsberg Artúr Izidor (eredeti családneve: Günsberg vagy Günzberg;https://hu.wikipedia.org/wiki/Gunsberg_Izidor)
(Pest, 1854. november 1.[3][4][5] – London, 1930. május 2.[5]) magyar, majd brit sakkozó volt, világbajnokjelölt, nagymester, Nagy-Britannia háromszoros bajnoka, Németország bajnoka.

Kora egyik legerősebb sakkozója. Az 1880-as évek végén és az 1890-es évek elején a világ egyik legerősebb sakkjátékosaként tartották számon. 1885-ben a Német Sakkszövetség kongresszusával egyidejűleg rendezett versenyen megszerzi a Németország sakkbajnoka címet. Nagy-Britannia háromszoros sakkbajnoka. A Chessmetrics számításai szerint pontértéke alapján 1889 februárban a világranglista 1. helyén állt. Legmagasabb értékszámát 1889 júliusban érte el 2774 ponttal.

Bár véglegesen már 1876-ban Nagy-Britanniába költözött,[6] de csak 1908. május 12-én lett brit állampolgár,[5][7] ezért jogosan tekinthető az első magyarnak, aki a sakkvilágbajnoki címért mérkőzött. Az 1890–1891-ben Wilhelm Steinitz elleni párosmérkőzésen azonban 10,5–8,5 arányban alulmaradt. 1906-ban a nagymesterek szövetsége az elsők között ítélte számára a nagymesteri címe

A nevéhez fűződik a Skót-játék Paulsen-változatában változatában az 1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. d4 exd4 4.Hxd4 Fc5 5. Fe3 Vf6 6. c3 Hge7 7. Fb5 utáni 7. – Hd8 lépés, amelyet a változat Gunsberg-védelmének neveznek (ECO C45), és amelyet 1881-ben a Blackburne elleni első párosmérkőzésen játszott meg.

Ugyancsak a nevéhez fűződik a Négyhuszáros játék dupla spanyol-változatában az 1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Hc3 Hf6 4. Fb5 Fb4 5. 0-0 0-0 6. Hd5 Hxd5 7. exd5 utáni 7. – e4 lépés, amelyet ma is Gunsberg-ellencselnek (ECO C49) neveznek. Ezt a lépést először 1883-ban Londonban a Vizayanagaram-versenyen játszotta meg Ranken ellen.

Még jelentősebbnek tartják a Négyhuszáros játékban a Gunsberg-változatot (ECO C47) az 1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Hc3 Hf6 4. a3 lépéssel a 4. Fb5 lépés helyett, amelyet először a Blackburne elleni 1887-es párosmérkőzésének első játszmájában lépett meg, majd ugyanebben az évben Johannes Zukertort ellen is megjátszott Bradfordban.

e4 King's pawn opening (B00)
d4 Queen's pawn (A40)
c4 English opening (A10)
Nf3 Reti opening (A04)
f4 Bird's opening (A02)
b3 Nimzovich-Larsen attack (A01)
Na3 Durkin's attack (A00)
h4 Anti-Borg (Desprez) opening (A00)
f3 Gedult's opening (A00)
e3 Van't Kruijs opening (A00)
d3 Mieses opening (A00)
c3 Saragossa opening (A00)
a4 Ware (Meadow Hay) opening (A00)
a3 Anderssen's opening (A00)
Nc3 Dunst (Sleipner, Heinrichsen) opening (A00)
Nh3 Amar (Paris) opening (A00)
h3 Clemenz (Mead's, Basman's or de Klerk's) opening (A00)
g4 Grob's attack (A00)
g3 Benko's opening (A00)
b4 Polish (Sokolsky) opening (A00)

https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9ti_Rich%C3%A1rd
Richard Réti
Richard Réti (Bazin, 1889. május 28. – Prága, 1929. június 6.) híres német anyanyelvű osztrák-magyar sakkmester, a monarchia felbomlása után csehszlovák sakknagymester volt, sakkfeladványszerző, sakk szakíró.

Apja zsidó orvos volt, egy francia nevelőnő foglalkozott vele. Iskolásként 1904-ben Bécsbe költözött az anyjával, ahol elvégezte a gimnáziumot és matematikát hallgatott az egyetemen, de hamarosan a sakk bűvölte el. Elvesztette a bécsi Café Centralban a szemináriumi dolgozatát, és, mert nem találta, hátat fordított az egyetemnek, és hivatásos sakkozó lett.

Tartakover mesélte később:

Réti matematikát hallgatott, de nem volt száraz matematikus, Bécs színeiben játszott, de nem volt bécsi, a régi Magyarországon született, de nem tudott magyarul, nagyon gyorsan beszélt, de megfontolva cselekedett, és a legjobb sakkozó lett, de nem harcolta ki a sakk-koronát. Ő, igenis egy kutató művész, aki inkább a dolgok „miértjével”, mint a dolgok lényegével foglalkozik…

Az első világháború végén Prágába költözött. 1918 és 1924 között voltak a legnagyobb sikerei, ekkor a világ legjobbjai között volt. Az 1924-es évben tíz év után ő volt az első, aki megverte a nagy Capablancát egy tornán.

Réti egyike volt a sakkmegnyitás radikális megújítóinak, Nimzowitsch-csal, és Breyer Gyulával együtt a „Hypermodern Sakkiskola” nevezetes vezéregyéniségeként. A nevét viselő Réti-megnyitás (1.Hf3 d5 2.c4) azonknak az időknek egyik jellegzetes vívmánya.

Réti 1925-ben világrekordot állított fel vakszimultánban 29 táblán, 21 partit nyert, hatot remizett, és kettőt vesztett.

A sakk-irodalomban is maradandó mesterműveket írt, könyvei: Die neuen Ideen im Schachspiel 1922, és a Die Meister des Schachbretts 1930 a sakkirodalom klasszikus alkotásai.

Negyvenévesen Réti Prágában skarlát áldozata lett.

A zsenialitása a végjátékfeladványok területén is mutatkozott. A leghíresebb műve 1921. december 4-én jelent meg az Ostrauer Morgenzeitung napilapban. Ez valószínűleg a legismertebb végjátékfeladvány, amit valaha szerkesztettek. A szerzemény alapgondolata a közismert senecai szólás tagadása: Aki két nyúl után fut, egyiket sem fogja meg. Tartakower úgy dicsérte ezt a művet, mint a kör négyszögesítését.
Az adott korban a mai nemzetközi nagymesternek felelt meg
Chessmetrics Player Profile: Richard Réti (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. június 29.)

1920 augusztus és 1921 február között állt pontjai alapján a világranglista 5. helyén Chessmetrics Player Profile: Richard Réti (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. június 29.)

Források

Harry Golombek: Richard Rétis beste Partien. Überarbeitete Neuauflage von John Nunn. Beyer-Verlag, Hollfeld 2002. ISBN 3-88805-268-8
Ján Kalendovský: RICHARD RÉTI šachový myslitel, Olympia, Praha, 1989
Barcza, Gedeon, Földeák Árpád. Magyar Sakktörténet 3.. Sport, 174. o. ISBN 963 253 321 6 (1989)

https://en.wikipedia.org/wiki/Hungarian_Defense
The Hungarian Defense is a chess opening that begins with the moves:

1. e4 e5
2. Nf3 Nc6
3. Bc4 Be7

The Hungarian Defense is a line in the Italian Game typically chosen as a quiet response to the aggressive 3.Bc4. The opening is seldom seen in modern play.

The variation takes its name from a correspondence game between Paris and Pest, Hungary played from 1843–45, but was first analyzed by Cozio in the 18th century.[1] It has been played on occasion by some grandmasters with strong defensive-positional styles, including Reshevsky, Hort, and former World Champions Petrosian and Smyslov.

With the move 3...Be7, Black avoids the complexities of the Giuoco Piano (3...Bc5), Evans Gambit (3...Bc5 4.b4), and Two Knights Defense (3...Nf6). White has an advantage in space and freer development, so Black must be prepared to defend a cramped position.

https://en.wikipedia.org/wiki/Budapest_Gambit
The Budapest Gambit (or Budapest Defence) is a chess opening that begins with the moves:

1. d4 Nf6
2. c4 e5

Despite an early debut in 1896, the Budapest Gambit received attention from leading players only after a win as Black by Grandmaster Milan Vidmar over Akiba Rubinstein in 1918.[1] It enjoyed a rise in popularity in the early 1920s, but nowadays is rarely played at the top level. It experiences a lower percentage of draws than other main lines, but also a lower overall performance for Black.

After 3.dxe5 Black can try the Fajarowicz variation 3...Ne4 which concentrates on the rapid development of the pieces, but the most common move is 3...Ng4 with three main possibilities for White. The Adler variation 4.Nf3 sees White seeking a spatial advantage in the centre with his pieces, notably the important d5-square. The Alekhine variation 4.e4 gives White an important spatial advantage and a strong pawn centre. The Rubinstein variation 4.Bf4 leads to an important choice for White, after 4...Nc6 5.Nf3 Bb4+, between 6.Nbd2 and 6.Nc3. The reply 6.Nbd2 brings a positional game in which White enjoys the bishop pair and tries to break through on the queenside, while 6.Nc3 keeps the material advantage of a pawn at the cost of a weakening of the white pawn structure. Black usually looks to have an aggressive game (many lines of which can shock opponents that do not know the theory) or cripple white's pawn structure.

The Budapest Gambit contains several specific strategic themes. After 3.dxe5 Ng4, there is a battle over White's extra pawn on e5, which Black typically attacks with ...Nc6 and (after ...Bc5 or ...Bb4+) ...Qe7, while White often defends it with Bf4, Nf3, and sometimes Qd5. In the 4.Nf3 variation the game can evolve either with Black attacking White's kingside with manoeuvres of rook lifts, or with White attacking Black's kingside with the push f2–f4, in which case Black reacts in the centre against the e3-pawn. In numerous variations the move c4–c5 allows White to gain space and to open prospects for his light-square bishop. For Black, the check Bf8–b4+ often allows rapid development.