Szeleste község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Szeleste község Vas megyében, a Sárvári járásban.

A Gyöngyös-sík északkeleti peremén, a Kőris-patak közelében, Ölbő és Pósfa falvak szomszédságában fekszik, dombokkal határolt régen egyutcás falu. Megközelíthető az M86-os autóútról, a 86-os főúton, és a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon (Ölbő-Alsószeleste vasútállomás). Az M86-os autóút települést elkerülő szakaszát 2010. december 15-én adták át, tehermentesítve a község főutcáját a tranzit forgalomtól.

A település első okleveles említése 1270-ből származik. Ekkor még két különálló falu volt amit 1950-ben egyesítettek. Kezdetben Magyarszeleste és Németszeleste, majd a XVI. századtól már Felső-, és Alsószeleste néven emlegetik.

1318-ban a Szelestey család (http://www.szelesteyfamilia.hu/hu/ ) plébániatemplomot emeltetett Magyarszelestén, Szent István első vértanú tiszteletére.

Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építette a kastély tornyán lévő kronosztikon szerint. 1871-ben vette át a birtokot gróf Festetics Andor, aki már a következő évben megkezdte a kastélypark építését. 1926-ban a parkot arborétummá fejlesztette Baich Mihály. Ez idő tájt érte el a mai 13 hektáros területét.
Baich Mihály sírja

Az orosz megszállás és a kommunista diktatúra kezdetén Baich báró vagyonát is államosították, de a kastélyban lakhatott továbbra is, a falu népe nem bántotta. Aztán a Vas megyei pártszervek kilakoltatták, akkor a volt parádés kocsisa fogadta be, nála lakott évekig, majd 1955-ben, egy vasárnapi mise alatt otthon öngyilkos lett.

Az akkor már lakatlan kastély 1954-ben leégett. 1990-ben fejeződtek be a helyreállítási munkálatai, azóta az önkormányzat tulajdonában van.

Nevezetességei

Alsószelestei Szűz Mária neve templom
Felsőszelestei Szent József templom
Szentgyörgyi-kastély
Festetics-Szentgyörgyi-Horváth-kastély
Arborétum
Festetics-kastély
Termálfürdő
A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Egy óvodája és egy általános iskolája van. Az általános iskola alsó tagozata a szomszédos Ölbő községben van. A másik szomszédos Pósfáról is ide járnak a gyerekek.
Szeleste falu története:

Az elmúlt évszázadok során, egészen 1950-ig, a községegyesítés évéig, igazából nem létezett Szeleste nevű falu, hanem mindig két Szeleste szerepelt a régi okiratokban. Ez a két falu a középkorban Magyarszeleste és Németszeleste , majd körülbelül a mohácsi vész korától pedig Alsószeleste és Felsőszeleste névvel különböztette meg magát egymástól, és a sok összekötő kapocs ellenére hosszú időn át megőrizte különállását.

Aki valamennyire járatos Vas megye történetében, az jól ismeri a Ják nemzetséget, annak kiemelkedő tagja, Nagy Márton alapította jáki apátságot. Nos, a Szelesteyek, Szeleste birtokosai e méltán híres nemzetségből vették eredetüket, s még a 17. Században is bírták jáki osztályrészüket. Sokan tudják, hogy Jákfán, ahol másik, kisebb nemzetségi monostoruk állott, szintén e család volt birtokos még a múlt században is, s a templomban ezt emléktábla is hirdeti. Az évszázadok során ugyan a Szelesteyiek egyre távolabb kerültek a névadó falutól, a Répce- Kőris közötti falvakban azonban a 19. Század végéig éltek egyes családtagok.

Szeleste fennállása 750 éves jubileuma 1997-es megünneplésének alkalmát az az oklevél szolgáltatta, amely a történészek szerint 1247-ben kelt, és arról szól, hogy a Miklós vasvári ispán előtt öt Ják nemzetséghez tartozó nemes bejelenti igényét Szeleste birtokra, melyet IV. Béla király korábban Fila bánnak adott kölcsön. Ezt az iratot ma a Magyar Országos Levéltárban őrzik. Az első írásos említés azonban a legtöbb esetben azt jelenti, hogy a falu ekkor már létezett.

A múlt búvárlása azonban sok meglepetést tartogathat. A múlt században a Szelesteyek szentivánfai levéltárban őriztek egy nagyon régi oklevelet, melyet gazdája a fellendülő történeti kutatások korában a történészek rendelkezésére bocsátott. Az iromány szövegét aztán megjelentették különféle okmánytárak, s a belőle kikövetkeztethető múlt még messzebre visz., mint a fenti oklevél. Jegyezzük meg, sajnálatos módon ez az okmány elpusztult, elkallódott, egyszóval hollétéről senki nem tud.

Ezen okmány viszont egészen II. Géza király korába (1141-1162) vezet időben vissza. A szelesteyek őseit a Somust, Kwpant, Hyuant és Etudét a király kivette a vasvári vár joghatósága alól, ahova előzőleg tartpztak. 1205-ben II András király Lukácsot, Hozugot, Vathát és Peturt, a fentiek leszármazóit megerősítette ebben a kiváltságban. Végül V. istván is átírta a privilégiumot1270-ben, mely aztán a vasvári káptalan 1330-as átiratában maradt fönn a Szelesteyek levéltárában, az okmánytárak kiadásának koráig.

Már ez az oklevél is két Szeleste létezéséről tudósít. II Géza várjobbágyaiból lettek Magyarszeleste (a későbbi Felsőszeleste) földesurai, míg a Ják nemzetség egyes tagjai Németszelstét (a későbbi alsószelstét) szerezték meg. Az utóbbi esetében a “német” előtag a Ják nemzetség német származására vagy az általuk hozott telepesekre utalhat. De a feltevést erősítheti az is, hogy németszeleste templomának védőszentje Szent Leonárd , aki Bálint Sándor szerint – “a bajor-osztrák szakrális tájnak kiváltképpen tisztelt szentje".

A környék földrajzi viszonyait Németszeleste 1327. Évi határjárásból ismerhetjük meg. A Kőris patak környékén Ölbő népeinek földje felé ligetek, “berkek” és mezők terültek el, nyugat felé pedig szőlőhegyet műveltek a szelesteiek.

A másik vízrajzi szempontból jelentős patak, a Kőris folyásirányával ellentétes Mocony, 1632-ben (Moczon) szerepel először írásban.

Érdekes tény, hogy mégsem e régi falu volt a környék egyházi központja, a plébániatemplom eredetile Szentgyörgyön, azaz a mai Répceszentgyörgyön állott. A tehetős Szelestey-családtagok 1318-ban érezték elérkezettnek az időt, hogy saját falujukban kegyúri plébániatemplomot emeljenek. Erre meg is kapták az engedélyt a győri püspöktől (Vas vármegye a győri püspökséghez tartozott), mely zaonban néhány megkötést tartalmazott: a plébánost a szentgyörgyi jóváhagyásával lehetett alkalmazni, a keresztelés, a házasságkötés és a temetés joga is az anyagyülekezet papját illette. Az új templomot Szent István első vértanú tiszteletére emelték.

Templomot építettek talán valamivel később a németszelesteiek is. Igaz, okleveles adatunk csak igen későn, a reformáció korából van, de középkori eredetét feltételezhetjük.

A szelestey család legkiemelkedőbb alakja Felsőszelestey Gosztonyi János (meghalt 1527-ben). “Főpap, mecénás és diplomata, a Jagelló-kori humanistáink egyik legjelentősebbike. 1489-ben a bécsi egyetemen tanul, a doktori kalapot Itáliában szerzi meg. Gyorsan emelkedik a különböző közjogi és egyházi posztokon, kancelláriai tisztviselő, jó francia nyelvtudásával tolmácsol, majd titkára II. Ulászló francia feleségének, Anna királynénak, esztergomi őrkanonok, budai prépost, 1507-től váci, 1510-től győri, 1524-től erdélyi püspök. Fejlődésében az 1514-gyel kezdődő párizsi egyetemi esztendők jelentik a csúcsot. Mint vitatkozó társ, jó kapcsolatot tart fenn a teológia ottani kiemelkedő művelőivel, sőt az újplatonikus Jodochus Clichtoveusnak három művét kiadni is segíti.

Ezek közül a II.Lajos királyunk számára 1519-ben írt De regis officio opusculum (azaz: A királyi hivatásról szerzett művecske) nyilvánvalóan a győri püspök sugalmazására készült” – írja róla Kiss Gyula, majd így folytatja: “Mint erdélyi püspök, 1526-ban II.Lajos hívására hadba kíván szállni. Nem jut el Mohács mezejére: Zápolya János megakadályozza ebben. Ez készteti arra, hogy Mohács után Habsburg Ferdinánd hívévé szegődjék. Ezért viszont Zápolya elfogatja, Kolozsvárt börtönbe vetteti, megkínoztatja és megöleti.”

A néprajzi szakirodalom által nyilvántartott, egyedülálló nyelvemlékünk az ún. Szelestei-ráolvasás 1516-18-ból, melyet az ő és egy másik Szelestey-családtag levelezése őrzött meg az utókor számára. A szöveg lótályog gyógyítására szolgált, két részből áll, az első verses, ritmikus, a második, amely az ún. lehetetlenségi formulát (gyökeret eresztő kő) tartalmazza, prózai. Így hangzik:

“Erdőn jár vala lebeke tárgy,

Béka vala ekéje,

Kígyó vala ostora,

Szánt vala kevet,

Vet vala kevecset,

Parancsolok tenéked, hogy miképpen a kő nem gyekerezhetik és nem levelezhetik, azonképpen te itt a lovon ne gyekerezhessél és erekedhessél.”

Már a 16. század végén elterjedt a protestantizmus a Szelesteyek révén a Répce és a Kőris mentén, akik evangélikus lelkészt tartottak már 1570-ben. 1641-ben Kis Bertalan evangélikus püspök egyházlátogatást tartott Alsószelestén. Ő jegyezte fel, hogy Szent Lénárd kis templomának házi felszerelését 1605-ben, a Bocskai-felkelés idején a Szombathelyt is megszálló vallonok elvitték. Ennek az lehetett a magyarázata, hogy a felkelés alatt Szelstey György, aki a megye alispánja volt, a hajdúk mellé állott. Ezért Bocskai dunántúli hadvezére, Németti gergely Körmenden kiváltságlevelet állított ki számára, mely soproni birtokokra vonatkozott. Ennek megtorlásaként dúlhatták a vallonok (vagy ahogy a nép hívta “balonakok”) Alsószelestét.

Az 1662-es, évi országgyűlési sérelmek közt találkozunk ismét Alsószeleste nevével. Az itteni evangélikus nemesek templomát – írja Payr Sándor egyháztörténész – Horváth István, Nádasdy Ferenc gróf embere a magával vitt lovasokkal és muskétásokkal Szelestey Ferenc ellenállása miatt leső ízben el nem foglalhatván, másnap bizonyos ölbői licenciátus a sárvári lakatossal s néhány gyalog katonával a községbe lopództak, a templomajtót felnyitották, a harangot meghúzták, éjjelire pedig jezsuita és Vasdinnyei Sándor, Nádasdynak lékai kapitánya magukkal vitt poroszlókkal az erdőből, hol elrejtőzve valának, kirohantak és templomot elfoglalták.”

A két Szelestén egészen a 17. század végéig a Szelestey családtagok a földesurak, rajtuk kívül néhány egytelkes kisnemest találni elvétve. A Szele és a Nagy nemes családok a 18. századra visszacsúsztak a jobbágyok soraiba (ld. Alább az urbárium jobbágy-családfőit). Az 1690-es években új földesurak jelentek meg a két Szelestén. A szomszédos Répceszentgyörgyön a feltörekvő Horváth János feleségül vette Szelstey Annát, aki révén a szentgyörgyi Horváthok is a két Szeleste birtokába jutottak, sőt hamarosan ők lettek igazi urai. A 18. század közepétől birtokosok a Festeticsek is.

1767-ben Mári Terézia rendeletére a jobbágyok és földesurak viszonyát rendezteék. Az akkor kibocsátott urbárium az alábbi birtokosokat és jobbágyokat tartalmazza:

Felsőszeleste:

Gróf Festetics Pál jobbágyai:

Kiss Pál, Csizmazia György, Németh Ádám, Pór Mihály, Szabó Pál, Szele Pálné, Németh János, Tóth Pál, Németh István, Pór Ferenc, Takács Pál, Illés György, Németh András, Takács Ádám, Tisler György, Szele Mihály, Szele János.

Sallér István jobbágyai:

Tisler András, Czigány Ferenc

Gyeli Károly jobbágya:

Soronics György

Palányi Pál özvegyének jobbágya:

Kosztolánczi György

Szengyörgyi Horváth János kamarás jobbágyai:

Ferenczi Pál, Kondor György

Alsószelestén:

Gróf Festetics Pál jobbágyai:

Ifjú Tóth János, Asbót Mihály, Tóth István, Asbót János, Öreg Kondor János, ifjú Kondor János, Asbót György, öreg Tóth János.

Házas zsellér:

Kondor György

Másoknál lakó zsellérek:

Szabó Jánosné, Szanyi Györgyné

Szentgyörgyi Horváth János kamarás jobbágya:

Kondor István

Szelestey Ádám Jobbágyai:

Asbót Ádám, Asbót István, Asbót János, Asbót Pál, Asbót György, Sebeházy János, Ifjú Asbót Pál

Az alsószeletei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építtette a kastély tornyán lévő kronosztikon szerint. Stílusát a Vas megyei műemlékek kézikönyve romantikusnak, ún. angol-gót-nak tartja, Baich Mihály, Későbbi tulajdonos az angol “cottage” stílushoz tartozónak vélte. 1871-ben vette át a birtokot gróf Festetics Andor, aki már a következő évben megkezdte a park építését. Külföldről és a Vörösvárról (ma Rotenturm, Burgenland, Auszria) számtalan dísznövényt, fafajtát vásárolt és telepített a kastély körüli kertben.

Festetics Andor gróf alsószelestei nagybirtokos – az első Wekerle-kormány, majd a Bánffy-kormány földművelésügyi minisztere – vállalatai 1896-ban pénzügyi zavarba kerültek és a gróf 1901-ben csődöt kért maga ellen. 1906-ban királyi engedélyt kapott arra. Hogy a hitbizományhoz tartozó alsószelestei uradalmat eladhassa, azza annak árából adósságait rendezze. 1910-ben került Alsószeleste kastélya és gazdasága Baich Mihály báró kezébe.

A parkot arborétummá fejlesztő Baich Mihály 1926. Évi ismertetésétől kezdve számtalan tanulmány, turisztikai kiadvány foglalkozott a kissé Szeleste szmbólumává vált szelestei kastéllyal és parkkal.ű

Szeleste hagyományos népi műveltsége számos értékes, régi elemet megőrzött számunkra. Tóth József sz ötvenesévekben a községben a regölés emlékeit is föllelte: Karácsony előtt egy héttel már összejönnek a legények és megtárgyalják a regölés menetrendjét. Összeállítják a házakat, melyik lánynak melyik legényt, melyik legénynek melyik leányt és asszonynak szomszédot vagy a szomszédnak valamelyik asszonyt regülik ki. Karácsony este aztán fölkerekednek, és házról házra járva regülnek. Ilyenkor pénzt kapnak, rendszerint a legény, leány, asszony vagy “ember” kedve szerint.mert az ugyan fontos, hogy eltalálják a szíve választottját az illetőnek. Akkor aztán megnyílik a bugyelláris, a sublótfiókból előkerül a ridikül, és mehetnek a legények Istvánkor, Szilveszterkor, mert jól kerestek a regüléssel.

Amoda is keletkezik egy sebes folyóvíz,

Aztat körülállják

Csodaféle szarvasok

Csodaféle szarvasnak

Ezer ága, boga,,

Ezer ága, bogán

Ezer misegyertya

Gyulladván gyulladjék,

Altatván aludjék,

Hej, regü rejtem, neked ejtem.
Itt is mondanának egy szép leányt,

Kinek neve volna, …. volna.

Amoda is mondanának egy szép legényt, kinek neve volna

… volna.

Hej regü rejtem, neked ejtem.
Mit vesz neki Vera?

Viszek neki lágy párnát,

Lágy vánkost feje alá,

Mit visz neki Jenő?

Viszek neki hippet, huppot,

E nagy menkü furkós botot

A hátán.
Regüljük a gazdát, gazdaasszony lányát,

Piros papucsába

Répa a sarka,

Krumplihéj a szíjja,

Hej regü rejtem, neked ejtem.
falon lóg egy zacskó

Tele pöngölösökkel,

Fele a gazdáé,

Fele a regüsöké,

Hej regü rejtem, neked ejtem
Sütik a malacot,

Érzem is a szagát,

Talán nekünk adják

A hátulsó combját,

Hej regü rejtem, neked ejtem.

Alsó- és Felsőszeleste közigazgatási, egyházszervezeti hovatartozása az idők során többször változott. Az alsószelestei katolikusokat Ölbőn anyakönyvezték, az evangélikusokat Bükön, a falu 1950 előtt az ölbői körjegyzőséghez tartozott. A felsőszelestei katolikusok a répceszentgyörgyi plébániához tartoztak, közigazgatásilag 1906 előtt a hegyfalui körjegyzőséghez, majd 1923-ig az ölbőihez, végül 1950-ig a répceszentgyörgyihez.

A két falut 1950-ben egyesítették, előbb ideiglenes Nagyszeleste néven. Az 5.237-2-17/6/1951.CII.3. számú belügyminiszteri rendelettel 1951. Július 1-vel a község nevét Szelestére változtatták.
Szeleste története és napjainkban,
( - )

Szeleste legkorábbi, korunkra maradt említése 1247-es oklevélben fordult elő, de a település ennél jóval régebbi, bizonyították az építkezések során előkerült temetkezé- sek , lovas, urnás temetkezések maradványai. Szeleste birtokosai, a Szelesteyek a Ják nemzetségség tagjai voltak – egyik kiemelkedő tagja, Nagy Márton alapította a Ják-i apátságot- e nemzetség még a 17. században is bírták jáki osztályrészüket. A Szelestey család Jákfán is rendelkezett birtokkal, Szelestey László 1948-49-es tábornok volt, Uraiújfaluban szülőházát emléktábla jelzi. Visszatérve a több mint 750 éves oklevélre, - arról szól, hogy Miklós vasvári ispán előtt 5, Ják nemzetséghez tartozó nemes bejelenti igényét Szeleste birtokra, amelyet IV. Béla király korábban FILA bánnak adott kölcsön. Az erről szóló okirat az Országos Levéltárban ma is megtalálható. Volt a Szelesteyek szentivánfai levéltárában egy 1141-1162-es, II. Géza király korába visszautaló irat, amely sajnálatosan elkallódott a lelkes kutatások között. Magyarszeleste földesurai - a későbbi Felsőszeleste - II. Géza várjobbágyaiból lettek, ,míg Németszelestét – a későbbi Alsószelestét - a Ják nemzetség egyes tagjai szerezték meg. A Szelestey család 1318-ban építtetett kegyúri plébánia-templomot, a szertartásokat viszont csak a répceszentgyörgyi anyagyülekezet jóváhagyásával lehetett végezni. Az első templomot Szent István első vértanú tiszteletére emelték. Templomot építettek valamivel később a németszelesteiek is, középkori eredete feltételezett, de okleveles adat csak a reformáció korából van. A Szelestey család legkiemelkedőbb alakja Felsőszelestey Gosztonyi János / +1527. / Főpap, mecénás és diplomata, Jagelló-kori humanistáink egyik legjelentősebbike. 1489-ben a bécsi egyetemen tanul, a doktori kalapot Itáliában szerzi meg. Gyorsan emelkedik a különböző közjogi és egyházi posztokon, kancelláriai tisztviselő, jó francia nyelvtudásával tolmácsol, majd titkára II. Ulászló francia feleségének, Anna királynénak. Esztergomi őrkanonok, budai prépost, 1507-től váci, 1510-től győri, 1524-től erdélyi püspök. Fejlődésében az 1514-gyel kezdődő párizsi egyetemi esztendők jelentik a csúcsot. Mint erdélyi püspök 1526-ban II. Lajos hívására hadba kíván szállni a török ellen, de nem jut el oda, Zápolya János elfogatja, börtönbe vetteti Kolozsvár börtönében kivégezteti. A két Szelestén a 17. század végéig a a Szelestey család a földesúr. 1690-es években új földesurak jelentek meg a két Szelestén . A szomszédos Répceszentgyörgyön feltörekvő Horváth János feleségül vette Szelestey Annát, így került a szentgyörgyi Horváth család Szelestére, a 18. század közepétől birtokba léptek a Festetich-ek is. Az 1767-es Mária-Teréziai rendelet rendezte a földesurak és a jobbágyok viszonyát. Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építtette, angol-gót stílusban, Baich Mihály cottage-stílusúnak vélte. 1871-ben gróf Festetich Andor kezdte meg a kert alapjainak lerakását – a gróf az első Wekerle-kormány, majd a Bánffy kormány földművelésügyi minisztere volt. 1910-ben br. Baich Mihály kezébe került a birtok, a park a lelkes hozzáértő és tervező báró kezenyomán Szeleste jelképévé vált. A park megmenekült a háborús pusztítástól, 1952-től országosan védett kategóriájú. 1950-ben Alsó- és Felsőszeleste egyesüléséből jött létre a mai Szeleste, önálló tanács alakult, 1966-tól a rendszerváltásig Pósfa volt a társ. 1990-től 1999-ig önálló jegyzőség, 2000-től Pósfával jött létre a körjegyzőségi, majd 2010-től Hegyfalu is csatlakozott az igazgatási társuláshoz. Szeleste iskolaközpontot - Szelestén a felsőtagozattal, Ölbőn alsótagozattal, - Szelestén és Ölbőn 25-25 férőhelyes óvodát tart fenn, továbbá háziorvosi és körzeti védőnői szolgálatot, gondozási központot, és országosan védett Arborétumot gondoz. Pósfával közös a sportegyesület, van közalapítvány, és tűzoltó egyesület .Három éve a falut átszelő 86-os mentén kerékpárút épült, 1995-ben telefonhálózat, 1996-ban gázhálózat épült ki. 2008-től Hegyfalu és másik négy településsel szélessávú internet- és telefonhálózat létesült. Tanulóink Internet-es csatlakozással, számítógép-hálózattal, 16 munkahelyes nyelvi laborral készülhetnek hivatásukra, szakmájukra. 2011-ben korszerű sportöltöző és kéktúra pihenőhely, valamint közösségi ház - könyvtárral, eMagyarország Ponttal, fiókpatikával, idősek klubjával - épült, elkészült a pályavilágítás, megépült a góri összekötő út , az intézmények tetőszerkezete és fűtésrendszere korszerűsítésre került, részben uniós, részben hazai pályázatok révén. Végre elkerüli a falut az M86-os, a napi kétezer kamion és többezer személyautó forgalma nem zavarja az immár pihenőfaluvá lett település lakosainak életét.A Festetich kastélyszálló és Zsuzsanna Hotel mellett egyre gyarapodó magánszálláshelyek (Helena-apartman, Anna Vendégház, további három építés alatt van) létesülnek, bízva a Gyógyfürdő újra-nyitásában.
SZELESTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT S Z E L E S T E 9622 Szeleste, Berzsenyi Dániel utca 46. tel/fax: 06 (95) 565-000 . Szeleste legkorábbi, korunkra maradt említése 1247-es oklevélben fordult elő, de a település ennél jóval régebbi, bizonyították az építkezések során előkerült temetkezé- sek , lovas, urnás temetkezések maradványai. Szeleste birtokosai, a Szelesteyek a Ják nemzetségség tagjai voltak – egyik kiemelkedő tagja, Nagy Márton alapította a Ják-i apátságot- e nemzetség még a 17. században is bírták jáki osztályrészüket. A Szelestey család Jákfán is rendelkezett birtokkal, Szelestey László 1948-49-es tábornok volt, Uraiújfaluban szülőházát emléktábla jelzi. Visszatérve a több mint 750 éves oklevélre, - arról szól, hogy Miklós vasvári ispán előtt 5, Ják nemzetséghez tartozó nemes bejelenti igényét Szeleste birtokra, amelyet IV. Béla király korábban FILA bánnak adott kölcsön. Az erről szóló okirat az Országos Levéltárban ma is megtalálható. Volt a Szelesteyek szentivánfai levéltárában egy 1141-1162-es, II. Géza király korába visszautaló irat, amely sajnálatosan elkallódott a lelkes kutatások között. Magyarszeleste földesurai - a későbbi Felsőszeleste - II. Géza várjobbágyaiból lettek, ,míg Németszelestét – a későbbi Alsószelestét - a Ják nemzetség egyes tagjai szerezték meg. A Szelestey család 1318-ban építtetett kegyúri plébánia-templomot, a szertartásokat viszont csak a répceszentgyörgyi anyagyülekezet jóváhagyásával lehetett végezni. Az első templomot Szent István első vértanú tiszteletére emelték. Templomot építettek valamivel később a németszelesteiek is, középkori eredete feltételezett, de okleveles adat csak a reformáció korából van. A Szelestey család legkiemelkedőbb alakja Felsőszelestey Gosztonyi János / +1527. / Főpap, mecénás és diplomata, Jagelló-kori humanistáink egyik legjelentősebbike. 1489-ben a bécsi egyetemen tanul, a doktori kalapot Itáliában szerzi meg. Gyorsan emelkedik a különböző közjogi és egyházi posztokon, kancelláriai tisztviselő, jó francia nyelvtudásával tolmácsol, majd titkára II. Ulászló francia feleségének, Anna királynénak. Esztergomi őrkanonok, budai prépost, 1507-től váci, 1510-től győri, 1524-től erdélyi püspök. Fejlődésében az 1514-gyel kezdődő párizsi egyetemi esztendők jelentik a csúcsot. Mint erdélyi püspök 1526-ban II. Lajos hívására hadba kíván szállni a török ellen, de nem jut el oda, Zápolya János elfogatja, börtönbe vetteti Kolozsvár börtönében kivégezteti. A két Szelestén a 17. század végéig a a Szelestey család a földesúr. 1690-es években új földesurak jelentek meg a két Szelestén . A szomszédos Répceszentgyörgyön feltörekvő Horváth János feleségül vette Szelestey Annát, így került a szentgyörgyi Horváth család Szelestére, a 18. század közepétől birtokba léptek a Festetich-ek is. Az 1767-es Mária-Teréziai rendelet rendezte a földesurak és a jobbágyok viszonyát. Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építtette, angol-gót stílusban, Baich Mihály cottage-stílusúnak vélte. 1871-ben gróf Festetich Andor kezdte meg a kert alapjainak lerakását – a gróf az első Wekerle-kormány, majd a Bánffy kormány földművelésügyi minisztere volt. 1910-ben br. Baich Mihály kezébe került a birtok, a park a lelkes hozzáértő és tervező báró kezenyomán Szeleste jelképévé vált. A park megmenekült a háborús pusztítástól, 1952-től országosan védett kategóriájú. 1950-ben Alsó- és Felsőszeleste egyesüléséből jött létre a mai Szeleste, önálló tanács alakult, 1966-tól a rendszerváltásig Pósfa volt a társ. Szeleste iskolaközpont / ölbői és pósfai gyermekek járnak ide/ Szelestén és Ölbő 25-25 férőhelyes óvodát tart fenn, központja a háziorvosi és a védőnői szolgálatnak, önálló sportegyesület, tűzoltó egyesület működik. Három éve a falut átszelő 86-os mentén kerékpárút épült, 1995-ben telefonhálózat, 1996-ban gázhálózat épült ki. Tanulóink Internet-es csatlakozással, számítógép-hálózattal, 8 munkahelyes nyelvi laborral készülhetnek hivatásukra, szakmájukra.
SZELESTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT S Z E L E S T E 9622 Szeleste, Berzsenyi Dániel utca 46. tel/fax: 06 (95) 565-000 . Szeleste legkorábbi, korunkra maradt említése 1247-es oklevélben fordult elő, de a település ennél jóval régebbi, bizonyították az építkezések során előkerült temetkezé- sek , lovas, urnás temetkezések maradványai. Szeleste birtokosai, a Szelesteyek a Ják nemzetségség tagjai voltak – egyik kiemelkedő tagja, Nagy Márton alapította a Ják-i apátságot- e nemzetség még a 17. században is bírták jáki osztályrészüket. A Szelestey család Jákfán is rendelkezett birtokkal, Szelestey László 1948-49-es tábornok volt, Uraiújfaluban szülőházát emléktábla jelzi. Visszatérve a több mint 750 éves oklevélre, - arról szól, hogy Miklós vasvári ispán előtt 5, Ják nemzetséghez tartozó nemes bejelenti igényét Szeleste birtokra, amelyet IV. Béla király korábban FILA bánnak adott kölcsön. Az erről szóló okirat az Országos Levéltárban ma is megtalálható. Volt a Szelesteyek szentivánfai levéltárában egy 1141-1162-es, II. Géza király korába visszautaló irat, amely sajnálatosan elkallódott a lelkes kutatások között. Magyarszeleste földesurai - a későbbi Felsőszeleste - II. Géza várjobbágyaiból lettek, ,míg Németszelestét – a későbbi Alsószelestét - a Ják nemzetség egyes tagjai szerezték meg. A Szelestey család 1318-ban építtetett kegyúri plébánia-templomot, a szertartásokat viszont csak a répceszentgyörgyi anyagyülekezet jóváhagyásával lehetett végezni. Az első templomot Szent István első vértanú tiszteletére emelték. Templomot építettek valamivel később a németszelesteiek is, középkori eredete feltételezett, de okleveles adat csak a reformáció korából van. A Szelestey család legkiemelkedőbb alakja Felsőszelestey Gosztonyi János / +1527. / Főpap, mecénás és diplomata, Jagelló-kori humanistáink egyik legjelentősebbike. 1489-ben a bécsi egyetemen tanul, a doktori kalapot Itáliában szerzi meg. Gyorsan emelkedik a különböző közjogi és egyházi posztokon, kancelláriai tisztviselő, jó francia nyelvtudásával tolmácsol, majd titkára II. Ulászló francia feleségének, Anna királynénak. Esztergomi őrkanonok, budai prépost, 1507-től váci, 1510-től győri, 1524-től erdélyi püspök. Fejlődésében az 1514-gyel kezdődő párizsi egyetemi esztendők jelentik a csúcsot. Mint erdélyi püspök 1526-ban II. Lajos hívására hadba kíván szállni a török ellen, de nem jut el oda, Zápolya János elfogatja, börtönbe vetteti Kolozsvár börtönében kivégezteti. A két Szelestén a 17. század végéig a a Szelestey család a földesúr. 1690-es években új földesurak jelentek meg a két Szelestén . A szomszédos Répceszentgyörgyön feltörekvő Horváth János feleségül vette Szelestey Annát, így került a szentgyörgyi Horváth család Szelestére, a 18. század közepétől birtokba léptek a Festetich-ek is. Az 1767-es Mária-Teréziai rendelet rendezte a földesurak és a jobbágyok viszonyát. Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építtette, angol-gót stílusban, Baich Mihály cottage-stílusúnak vélte. 1871-ben gróf Festetich Andor kezdte meg a kert alapjainak lerakását – a gróf az első Wekerle-kormány, majd a Bánffy kormány földművelésügyi minisztere volt. 1910-ben br. Baich Mihály kezébe került a birtok, a park a lelkes hozzáértő és tervező báró kezenyomán Szeleste jelképévé vált. A park megmenekült a háborús pusztítástól, 1952-től országosan védett kategóriájú. 1950-ben Alsó- és Felsőszeleste egyesüléséből jött létre a mai Szeleste, önálló tanács alakult, 1966-tól a rendszerváltásig Pósfa volt a társ. Szeleste iskolaközpont / ölbői és pósfai gyermekek járnak ide/ Szelestén és Ölbő 25-25 férőhelyes óvodát tart fenn, központja a háziorvosi és a védőnői szolgálatnak, önálló sportegyesület, tűzoltó egyesület működik. Három éve a falut átszelő 86-os mentén kerékpárút épült, 1995-ben telefonhálózat, 1996-ban gázhálózat épült ki. Tanulóink Internet-es csatlakozással, számítógép-hálózattal, 8 munkahelyes nyelvi laborral készülhetnek hivatásukra, szakmájukra.
SZELESTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT S Z E L E S T E 9622 Szeleste, Berzsenyi Dániel utca 46. tel/fax: 06 (95) 565-000 . Szeleste legkorábbi, korunkra maradt említése 1247-es oklevélben fordult elő, de a település ennél jóval régebbi, bizonyították az építkezések során előkerült temetkezé- sek , lovas, urnás temetkezések maradványai. Szeleste birtokosai, a Szelesteyek a Ják nemzetségség tagjai voltak – egyik kiemelkedő tagja, Nagy Márton alapította a Ják-i apátságot- e nemzetség még a 17. században is bírták jáki osztályrészüket. A Szelestey család Jákfán is rendelkezett birtokkal, Szelestey László 1948-49-es tábornok volt, Uraiújfaluban szülőházát emléktábla jelzi. Visszatérve a több mint 750 éves oklevélre, - arról szól, hogy Miklós vasvári ispán előtt 5, Ják nemzetséghez tartozó nemes bejelenti igényét Szeleste birtokra, amelyet IV. Béla király korábban FILA bánnak adott kölcsön. Az erről szóló okirat az Országos Levéltárban ma is megtalálható. Volt a Szelesteyek szentivánfai levéltárában egy 1141-1162-es, II. Géza király korába visszautaló irat, amely sajnálatosan elkallódott a lelkes kutatások között. Magyarszeleste földesurai - a későbbi Felsőszeleste - II. Géza várjobbágyaiból lettek, ,míg Németszelestét – a későbbi Alsószelestét - a Ják nemzetség egyes tagjai szerezték meg. A Szelestey család 1318-ban építtetett kegyúri plébánia-templomot, a szertartásokat viszont csak a répceszentgyörgyi anyagyülekezet jóváhagyásával lehetett végezni. Az első templomot Szent István első vértanú tiszteletére emelték. Templomot építettek valamivel később a németszelesteiek is, középkori eredete feltételezett, de okleveles adat csak a reformáció korából van. A Szelestey család legkiemelkedőbb alakja Felsőszelestey Gosztonyi János / +1527. / Főpap, mecénás és diplomata, Jagelló-kori humanistáink egyik legjelentősebbike. 1489-ben a bécsi egyetemen tanul, a doktori kalapot Itáliában szerzi meg. Gyorsan emelkedik a különböző közjogi és egyházi posztokon, kancelláriai tisztviselő, jó francia nyelvtudásával tolmácsol, majd titkára II. Ulászló francia feleségének, Anna királynénak. Esztergomi őrkanonok, budai prépost, 1507-től váci, 1510-től győri, 1524-től erdélyi püspök. Fejlődésében az 1514-gyel kezdődő párizsi egyetemi esztendők jelentik a csúcsot. Mint erdélyi püspök 1526-ban II. Lajos hívására hadba kíván szállni a török ellen, de nem jut el oda, Zápolya János elfogatja, börtönbe vetteti Kolozsvár börtönében kivégezteti. A két Szelestén a 17. század végéig a a Szelestey család a földesúr. 1690-es években új földesurak jelentek meg a két Szelestén . A szomszédos Répceszentgyörgyön feltörekvő Horváth János feleségül vette Szelestey Annát, így került a szentgyörgyi Horváth család Szelestére, a 18. század közepétől birtokba léptek a Festetich-ek is. Az 1767-es Mária-Teréziai rendelet rendezte a földesurak és a jobbágyok viszonyát. Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építtette, angol-gót stílusban, Baich Mihály cottage-stílusúnak vélte. 1871-ben gróf Festetich Andor kezdte meg a kert alapjainak lerakását – a gróf az első Wekerle-kormány, majd a Bánffy kormány földművelésügyi minisztere volt. 1910-ben br. Baich Mihály kezébe került a birtok, a park a lelkes hozzáértő és tervező báró kezenyomán Szeleste jelképévé vált. A park megmenekült a háborús pusztítástól, 1952-től országosan védett kategóriájú. 1950-ben Alsó- és Felsőszeleste egyesüléséből jött létre a mai Szeleste, önálló tanács alakult, 1966-tól a rendszerváltásig Pósfa volt a társ. Szeleste iskolaközpont / ölbői és pósfai gyermekek járnak ide/ Szelestén és Ölbő 25-25 férőhelyes óvodát tart fenn, központja a háziorvosi és a védőnői szolgálatnak, önálló sportegyesület, tűzoltó egyesület működik. Három éve a falut átszelő 86-os mentén kerékpárút épült, 1995-ben telefonhálózat, 1996-ban gázhálózat épült ki. Tanulóink Internet-es csatlakozással, számítógép-hálózattal, 8 munkahelyes nyelvi laborral készülhetnek hivatásukra, szakmájukra.
SZELESTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT S Z E L E S T E 9622 Szeleste, Berzsenyi Dániel utca 46. tel/fax: 06 (95) 565-000 . Szeleste legkorábbi, korunkra maradt említése 1247-es oklevélben fordult elő, de a település ennél jóval régebbi, bizonyították az építkezések során előkerült temetkezé- sek , lovas, urnás temetkezések maradványai. Szeleste birtokosai, a Szelesteyek a Ják nemzetségség tagjai voltak – egyik kiemelkedő tagja, Nagy Márton alapította a Ják-i apátságot- e nemzetség még a 17. században is bírták jáki osztályrészüket. A Szelestey család Jákfán is rendelkezett birtokkal, Szelestey László 1948-49-es tábornok volt, Uraiújfaluban szülőházát emléktábla jelzi. Visszatérve a több mint 750 éves oklevélre, - arról szól, hogy Miklós vasvári ispán előtt 5, Ják nemzetséghez tartozó nemes bejelenti igényét Szeleste birtokra, amelyet IV. Béla király korábban FILA bánnak adott kölcsön. Az erről szóló okirat az Országos Levéltárban ma is megtalálható. Volt a Szelesteyek szentivánfai levéltárában egy 1141-1162-es, II. Géza király korába visszautaló irat, amely sajnálatosan elkallódott a lelkes kutatások között. Magyarszeleste földesurai - a későbbi Felsőszeleste - II. Géza várjobbágyaiból lettek, ,míg Németszelestét – a későbbi Alsószelestét - a Ják nemzetség egyes tagjai szerezték meg. A Szelestey család 1318-ban építtetett kegyúri plébánia-templomot, a szertartásokat viszont csak a répceszentgyörgyi anyagyülekezet jóváhagyásával lehetett végezni. Az első templomot Szent István első vértanú tiszteletére emelték. Templomot építettek valamivel később a németszelesteiek is, középkori eredete feltételezett, de okleveles adat csak a reformáció korából van. A Szelestey család legkiemelkedőbb alakja Felsőszelestey Gosztonyi János / +1527. / Főpap, mecénás és diplomata, Jagelló-kori humanistáink egyik legjelentősebbike. 1489-ben a bécsi egyetemen tanul, a doktori kalapot Itáliában szerzi meg. Gyorsan emelkedik a különböző közjogi és egyházi posztokon, kancelláriai tisztviselő, jó francia nyelvtudásával tolmácsol, majd titkára II. Ulászló francia feleségének, Anna királynénak. Esztergomi őrkanonok, budai prépost, 1507-től váci, 1510-től győri, 1524-től erdélyi püspök. Fejlődésében az 1514-gyel kezdődő párizsi egyetemi esztendők jelentik a csúcsot. Mint erdélyi püspök 1526-ban II. Lajos hívására hadba kíván szállni a török ellen, de nem jut el oda, Zápolya János elfogatja, börtönbe vetteti Kolozsvár börtönében kivégezteti. A két Szelestén a 17. század végéig a a Szelestey család a földesúr. 1690-es években új földesurak jelentek meg a két Szelestén . A szomszédos Répceszentgyörgyön feltörekvő Horváth János feleségül vette Szelestey Annát, így került a szentgyörgyi Horváth család Szelestére, a 18. század közepétől birtokba léptek a Festetich-ek is. Az 1767-es Mária-Teréziai rendelet rendezte a földesurak és a jobbágyok viszonyát. Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építtette, angol-gót stílusban, Baich Mihály cottage-stílusúnak vélte. 1871-ben gróf Festetich Andor kezdte meg a kert alapjainak lerakását – a gróf az első Wekerle-kormány, majd a Bánffy kormány földművelésügyi minisztere volt. 1910-ben br. Baich Mihály kezébe került a birtok, a park a lelkes hozzáértő és tervező báró kezenyomán Szeleste jelképévé vált. A park megmenekült a háborús pusztítástól, 1952-től országosan védett kategóriájú. 1950-ben Alsó- és Felsőszeleste egyesüléséből jött létre a mai Szeleste, önálló tanács alakult, 1966-tól a rendszerváltásig Pósfa volt a társ. Szeleste iskolaközpont / ölbői és pósfai gyermekek járnak ide/ Szelestén és Ölbő 25-25 férőhelyes óvodát tart fenn, központja a háziorvosi és a védőnői szolgálatnak, önálló sportegyesület, tűzoltó egyesület működik. Három éve a falut átszelő 86-os mentén kerékpárút épült, 1995-ben telefonhálózat, 1996-ban gázhálózat épült ki. Tanulóink Internet-es csatlakozással, számítógép-hálózattal, 8 munkahelyes nyelvi laborral készülhetnek hivatásukra, szakmájukra.
SZELESTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT S Z E L E S T E 9622 Szeleste, Berzsenyi Dániel utca 46. tel/fax: 06 (95) 565-000 . Szeleste legkorábbi, korunkra maradt említése 1247-es oklevélben fordult elő, de a település ennél jóval régebbi, bizonyították az építkezések során előkerült temetkezé- sek , lovas, urnás temetkezések maradványai. Szeleste birtokosai, a Szelesteyek a Ják nemzetségség tagjai voltak – egyik kiemelkedő tagja, Nagy Márton alapította a Ják-i apátságot- e nemzetség még a 17. században is bírták jáki osztályrészüket. A Szelestey család Jákfán is rendelkezett birtokkal, Szelestey László 1948-49-es tábornok volt, Uraiújfaluban szülőházát emléktábla jelzi. Visszatérve a több mint 750 éves oklevélre, - arról szól, hogy Miklós vasvári ispán előtt 5, Ják nemzetséghez tartozó nemes bejelenti igényét Szeleste birtokra, amelyet IV. Béla király korábban FILA bánnak adott kölcsön. Az erről szóló okirat az Országos Levéltárban ma is megtalálható. Volt a Szelesteyek szentivánfai levéltárában egy 1141-1162-es, II. Géza király korába visszautaló irat, amely sajnálatosan elkallódott a lelkes kutatások között. Magyarszeleste földesurai - a későbbi Felsőszeleste - II. Géza várjobbágyaiból lettek, ,míg Németszelestét – a későbbi Alsószelestét - a Ják nemzetség egyes tagjai szerezték meg. A Szelestey család 1318-ban építtetett kegyúri plébánia-templomot, a szertartásokat viszont csak a répceszentgyörgyi anyagyülekezet jóváhagyásával lehetett végezni. Az első templomot Szent István első vértanú tiszteletére emelték. Templomot építettek valamivel később a németszelesteiek is, középkori eredete feltételezett, de okleveles adat csak a reformáció korából van. A Szelestey család legkiemelkedőbb alakja Felsőszelestey Gosztonyi János / +1527. / Főpap, mecénás és diplomata, Jagelló-kori humanistáink egyik legjelentősebbike. 1489-ben a bécsi egyetemen tanul, a doktori kalapot Itáliában szerzi meg. Gyorsan emelkedik a különböző közjogi és egyházi posztokon, kancelláriai tisztviselő, jó francia nyelvtudásával tolmácsol, majd titkára II. Ulászló francia feleségének, Anna királynénak. Esztergomi őrkanonok, budai prépost, 1507-től váci, 1510-től győri, 1524-től erdélyi püspök. Fejlődésében az 1514-gyel kezdődő párizsi egyetemi esztendők jelentik a csúcsot. Mint erdélyi püspök 1526-ban II. Lajos hívására hadba kíván szállni a török ellen, de nem jut el oda, Zápolya János elfogatja, börtönbe vetteti Kolozsvár börtönében kivégezteti. A két Szelestén a 17. század végéig a a Szelestey család a földesúr. 1690-es években új földesurak jelentek meg a két Szelestén . A szomszédos Répceszentgyörgyön feltörekvő Horváth János feleségül vette Szelestey Annát, így került a szentgyörgyi Horváth család Szelestére, a 18. század közepétől birtokba léptek a Festetich-ek is. Az 1767-es Mária-Teréziai rendelet rendezte a földesurak és a jobbágyok viszonyát. Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építtette, angol-gót stílusban, Baich Mihály cottage-stílusúnak vélte. 1871-ben gróf Festetich Andor kezdte meg a kert alapjainak lerakását – a gróf az első Wekerle-kormány, majd a Bánffy kormány földművelésügyi minisztere volt. 1910-ben br. Baich Mihály kezébe került a birtok, a park a lelkes hozzáértő és tervező báró kezenyomán Szeleste jelképévé vált. A park megmenekült a háborús pusztítástól, 1952-től országosan védett kategóriájú. 1950-ben Alsó- és Felsőszeleste egyesüléséből jött létre a mai Szeleste, önálló tanács alakult, 1966-tól a rendszerváltásig Pósfa volt a társ. Szeleste iskolaközpont / ölbői és pósfai gyermekek járnak ide/ Szelestén és Ölbő 25-25 férőhelyes óvodát tart fenn, központja a háziorvosi és a védőnői szolgálatnak, önálló sportegyesület, tűzoltó egyesület működik. Három éve a falut átszelő 86-os mentén kerékpárút épült, 1995-ben telefonhálózat, 1996-ban gázhálózat épült ki. Tanulóink Internet-es csatlakozással, számítógép-hálózattal, 8 munkahelyes nyelvi laborral készülhetnek hivatásukra, szakmájukra.
SZELESTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT S Z E L E S T E 9622 Szeleste, Berzsenyi Dániel utca 46. tel/fax: 06 (95) 565-000 . Szeleste legkorábbi, korunkra maradt említése 1247-es oklevélben fordult elő, de a település ennél jóval régebbi, bizonyították az építkezések során előkerült temetkezé- sek , lovas, urnás temetkezések maradványai. Szeleste birtokosai, a Szelesteyek a Ják nemzetségség tagjai voltak – egyik kiemelkedő tagja, Nagy Márton alapította a Ják-i apátságot- e nemzetség még a 17. században is bírták jáki osztályrészüket. A Szelestey család Jákfán is rendelkezett birtokkal, Szelestey László 1948-49-es tábornok volt, Uraiújfaluban szülőházát emléktábla jelzi. Visszatérve a több mint 750 éves oklevélre, - arról szól, hogy Miklós vasvári ispán előtt 5, Ják nemzetséghez tartozó nemes bejelenti igényét Szeleste birtokra, amelyet IV. Béla király korábban FILA bánnak adott kölcsön. Az erről szóló okirat az Országos Levéltárban ma is megtalálható. Volt a Szelesteyek szentivánfai levéltárában egy 1141-1162-es, II. Géza király korába visszautaló irat, amely sajnálatosan elkallódott a lelkes kutatások között. Magyarszeleste földesurai - a későbbi Felsőszeleste - II. Géza várjobbágyaiból lettek, ,míg Németszelestét – a későbbi Alsószelestét - a Ják nemzetség egyes tagjai szerezték meg. A Szelestey család 1318-ban építtetett kegyúri plébánia-templomot, a szertartásokat viszont csak a répceszentgyörgyi anyagyülekezet jóváhagyásával lehetett végezni. Az első templomot Szent István első vértanú tiszteletére emelték. Templomot építettek valamivel később a németszelesteiek is, középkori eredete feltételezett, de okleveles adat csak a reformáció korából van. A Szelestey család legkiemelkedőbb alakja Felsőszelestey Gosztonyi János / +1527. / Főpap, mecénás és diplomata, Jagelló-kori humanistáink egyik legjelentősebbike. 1489-ben a bécsi egyetemen tanul, a doktori kalapot Itáliában szerzi meg. Gyorsan emelkedik a különböző közjogi és egyházi posztokon, kancelláriai tisztviselő, jó francia nyelvtudásával tolmácsol, majd titkára II. Ulászló francia feleségének, Anna királynénak. Esztergomi őrkanonok, budai prépost, 1507-től váci, 1510-től győri, 1524-től erdélyi püspök. Fejlődésében az 1514-gyel kezdődő párizsi egyetemi esztendők jelentik a csúcsot. Mint erdélyi püspök 1526-ban II. Lajos hívására hadba kíván szállni a török ellen, de nem jut el oda, Zápolya János elfogatja, börtönbe vetteti Kolozsvár börtönében kivégezteti. A két Szelestén a 17. század végéig a a Szelestey család a földesúr. 1690-es években új földesurak jelentek meg a két Szelestén . A szomszédos Répceszentgyörgyön feltörekvő Horváth János feleségül vette Szelestey Annát, így került a szentgyörgyi Horváth család Szelestére, a 18. század közepétől birtokba léptek a Festetich-ek is. Az 1767-es Mária-Teréziai rendelet rendezte a földesurak és a jobbágyok viszonyát. Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építtette, angol-gót stílusban, Baich Mihály cottage-stílusúnak vélte. 1871-ben gróf Festetich Andor kezdte meg a kert alapjainak lerakását – a gróf az első Wekerle-kormány, majd a Bánffy kormány földművelésügyi minisztere volt. 1910-ben br. Baich Mihály kezébe került a birtok, a park a lelkes hozzáértő és tervező báró kezenyomán Szeleste jelképévé vált. A park megmenekült a háborús pusztítástól, 1952-től országosan védett kategóriájú. 1950-ben Alsó- és Felsőszeleste egyesüléséből jött létre a mai Szeleste, önálló tanács alakult, 1966-tól a rendszerváltásig Pósfa volt a társ. Szeleste iskolaközpont / ölbői és pósfai gyermekek járnak ide/ Szelestén és Ölbő 25-25 férőhelyes óvodát tart fenn, központja a háziorvosi és a védőnői szolgálatnak, önálló sportegyesület, tűzoltó egyesület működik. Három éve a falut átszelő 86-os mentén kerékpárút épült, 1995-ben telefonhálózat, 1996-ban gázhálózat épült ki. Tanulóink Internet-es csatlakozással, számítógép-hálózattal, 8 munkahelyes nyelvi laborral készülhetnek hivatásukra, szakmájukra.
SZELESTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT S Z E L E S T E 9622 Szeleste, Berzsenyi Dániel utca 46. tel/fax: 06 (95) 565-000 . Szeleste legkorábbi, korunkra maradt említése 1247-es oklevélben fordult elő, de a település ennél jóval régebbi, bizonyították az építkezések során előkerült temetkezé- sek , lovas, urnás temetkezések maradványai. Szeleste birtokosai, a Szelesteyek a Ják nemzetségség tagjai voltak – egyik kiemelkedő tagja, Nagy Márton alapította a Ják-i apátságot- e nemzetség még a 17. században is bírták jáki osztályrészüket. A Szelestey család Jákfán is rendelkezett birtokkal, Szelestey László 1948-49-es tábornok volt, Uraiújfaluban szülőházát emléktábla jelzi. Visszatérve a több mint 750 éves oklevélre, - arról szól, hogy Miklós vasvári ispán előtt 5, Ják nemzetséghez tartozó nemes bejelenti igényét Szeleste birtokra, amelyet IV. Béla király korábban FILA bánnak adott kölcsön. Az erről szóló okirat az Országos Levéltárban ma is megtalálható. Volt a Szelesteyek szentivánfai levéltárában egy 1141-1162-es, II. Géza király korába visszautaló irat, amely sajnálatosan elkallódott a lelkes kutatások között. Magyarszeleste földesurai - a későbbi Felsőszeleste - II. Géza várjobbágyaiból lettek, ,míg Németszelestét – a későbbi Alsószelestét - a Ják nemzetség egyes tagjai szerezték meg. A Szelestey család 1318-ban építtetett kegyúri plébánia-templomot, a szertartásokat viszont csak a répceszentgyörgyi anyagyülekezet jóváhagyásával lehetett végezni. Az első templomot Szent István első vértanú tiszteletére emelték. Templomot építettek valamivel később a németszelesteiek is, középkori eredete feltételezett, de okleveles adat csak a reformáció korából van. A Szelestey család legkiemelkedőbb alakja Felsőszelestey Gosztonyi János / +1527. / Főpap, mecénás és diplomata, Jagelló-kori humanistáink egyik legjelentősebbike. 1489-ben a bécsi egyetemen tanul, a doktori kalapot Itáliában szerzi meg. Gyorsan emelkedik a különböző közjogi és egyházi posztokon, kancelláriai tisztviselő, jó francia nyelvtudásával tolmácsol, majd titkára II. Ulászló francia feleségének, Anna királynénak. Esztergomi őrkanonok, budai prépost, 1507-től váci, 1510-től győri, 1524-től erdélyi püspök. Fejlődésében az 1514-gyel kezdődő párizsi egyetemi esztendők jelentik a csúcsot. Mint erdélyi püspök 1526-ban II. Lajos hívására hadba kíván szállni a török ellen, de nem jut el oda, Zápolya János elfogatja, börtönbe vetteti Kolozsvár börtönében kivégezteti. A két Szelestén a 17. század végéig a a Szelestey család a földesúr. 1690-es években új földesurak jelentek meg a két Szelestén . A szomszédos Répceszentgyörgyön feltörekvő Horváth János feleségül vette Szelestey Annát, így került a szentgyörgyi Horváth család Szelestére, a 18. század közepétől birtokba léptek a Festetich-ek is. Az 1767-es Mária-Teréziai rendelet rendezte a földesurak és a jobbágyok viszonyát. Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építtette, angol-gót stílusban, Baich Mihály cottage-stílusúnak vélte. 1871-ben gróf Festetich Andor kezdte meg a kert alapjainak lerakását – a gróf az első Wekerle-kormány, majd a Bánffy kormány földművelésügyi minisztere volt. 1910-ben br. Baich Mihály kezébe került a birtok, a park a lelkes hozzáértő és tervező báró kezenyomán Szeleste jelképévé vált. A park megmenekült a háborús pusztítástól, 1952-től országosan védett kategóriájú. 1950-ben Alsó- és Felsőszeleste egyesüléséből jött létre a mai Szeleste, önálló tanács alakult, 1966-tól a rendszerváltásig Pósfa volt a társ. Szeleste iskolaközpont / ölbői és pósfai gyermekek járnak ide/ Szelestén és Ölbő 25-25 férőhelyes óvodát tart fenn, központja a háziorvosi és a védőnői szolgálatnak, önálló sportegyesület, tűzoltó egyesület működik. Három éve a falut átszelő 86-os mentén kerékpárút épült, 1995-ben telefonhálózat, 1996-ban gázhálózat épült ki. Tanulóink Internet-es csatlakozással, számítógép-hálózattal, 8 munkahelyes nyelvi laborral készülhetnek hivatásukra, szakmájukra.
SZELESTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT S Z E L E S T E 9622 Szeleste, Berzsenyi Dániel utca 46. tel/fax: 06 (95) 565-000 . Szeleste legkorábbi, korunkra maradt említése 1247-es oklevélben fordult elő, de a település ennél jóval régebbi, bizonyították az építkezések során előkerült temetkezé- sek , lovas, urnás temetkezések maradványai. Szeleste birtokosai, a Szelesteyek a Ják nemzetségség tagjai voltak – egyik kiemelkedő tagja, Nagy Márton alapította a Ják-i apátságot- e nemzetség még a 17. században is bírták jáki osztályrészüket. A Szelestey család Jákfán is rendelkezett birtokkal, Szelestey László 1948-49-es tábornok volt, Uraiújfaluban szülőházát emléktábla jelzi. Visszatérve a több mint 750 éves oklevélre, - arról szól, hogy Miklós vasvári ispán előtt 5, Ják nemzetséghez tartozó nemes bejelenti igényét Szeleste birtokra, amelyet IV. Béla király korábban FILA bánnak adott kölcsön. Az erről szóló okirat az Országos Levéltárban ma is megtalálható. Volt a Szelesteyek szentivánfai levéltárában egy 1141-1162-es, II. Géza király korába visszautaló irat, amely sajnálatosan elkallódott a lelkes kutatások között. Magyarszeleste földesurai - a későbbi Felsőszeleste - II. Géza várjobbágyaiból lettek, ,míg Németszelestét – a későbbi Alsószelestét - a Ják nemzetség egyes tagjai szerezték meg. A Szelestey család 1318-ban építtetett kegyúri plébánia-templomot, a szertartásokat viszont csak a répceszentgyörgyi anyagyülekezet jóváhagyásával lehetett végezni. Az első templomot Szent István első vértanú tiszteletére emelték. Templomot építettek valamivel később a németszelesteiek is, középkori eredete feltételezett, de okleveles adat csak a reformáció korából van. A Szelestey család legkiemelkedőbb alakja Felsőszelestey Gosztonyi János / +1527. / Főpap, mecénás és diplomata, Jagelló-kori humanistáink egyik legjelentősebbike. 1489-ben a bécsi egyetemen tanul, a doktori kalapot Itáliában szerzi meg. Gyorsan emelkedik a különböző közjogi és egyházi posztokon, kancelláriai tisztviselő, jó francia nyelvtudásával tolmácsol, majd titkára II. Ulászló francia feleségének, Anna királynénak. Esztergomi őrkanonok, budai prépost, 1507-től váci, 1510-től győri, 1524-től erdélyi püspök. Fejlődésében az 1514-gyel kezdődő párizsi egyetemi esztendők jelentik a csúcsot. Mint erdélyi püspök 1526-ban II. Lajos hívására hadba kíván szállni a török ellen, de nem jut el oda, Zápolya János elfogatja, börtönbe vetteti Kolozsvár börtönében kivégezteti. A két Szelestén a 17. század végéig a a Szelestey család a földesúr. 1690-es években új földesurak jelentek meg a két Szelestén . A szomszédos Répceszentgyörgyön feltörekvő Horváth János feleségül vette Szelestey Annát, így került a szentgyörgyi Horváth család Szelestére, a 18. század közepétől birtokba léptek a Festetich-ek is. Az 1767-es Mária-Teréziai rendelet rendezte a földesurak és a jobbágyok viszonyát. Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építtette, angol-gót stílusban, Baich Mihály cottage-stílusúnak vélte. 1871-ben gróf Festetich Andor kezdte meg a kert alapjainak lerakását – a gróf az első Wekerle-kormány, majd a Bánffy kormány földművelésügyi minisztere volt. 1910-ben br. Baich Mihály kezébe került a birtok, a park a lelkes hozzáértő és tervező báró kezenyomán Szeleste jelképévé vált. A park megmenekült a háborús pusztítástól, 1952-től országosan védett kategóriájú. 1950-ben Alsó- és Felsőszeleste egyesüléséből jött létre a mai Szeleste, önálló tanács alakult, 1966-tól a rendszerváltásig Pósfa volt a társ. Szeleste iskolaközpont / ölbői és pósfai gyermekek járnak ide/ Szelestén és Ölbő 25-25 férőhelyes óvodát tart fenn, központja a háziorvosi és a védőnői szolgálatnak, önálló sportegyesület, tűzoltó egyesület működik. Három éve a falut átszelő 86-os mentén kerékpárút épült, 1995-ben telefonhálózat, 1996-ban gázhálózat épült ki. Tanulóink Internet-es csatlakozással, számítógép-hálózattal, 8 munkahelyes nyelvi laborral készülhetnek hivatásukra, szakmájukra.
SZELESTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT S Z E L E S T E 9622 Szeleste, Berzsenyi Dániel utca 46. tel/fax: 06 (95) 565-000 . Szeleste legkorábbi, korunkra maradt említése 1247-es oklevélben fordult elő, de a település ennél jóval régebbi, bizonyították az építkezések során előkerült temetkezé- sek , lovas, urnás temetkezések maradványai. Szeleste birtokosai, a Szelesteyek a Ják nemzetségség tagjai voltak – egyik kiemelkedő tagja, Nagy Márton alapította a Ják-i apátságot- e nemzetség még a 17. században is bírták jáki osztályrészüket. A Szelestey család Jákfán is rendelkezett birtokkal, Szelestey László 1948-49-es tábornok volt, Uraiújfaluban szülőházát emléktábla jelzi. Visszatérve a több mint 750 éves oklevélre, - arról szól, hogy Miklós vasvári ispán előtt 5, Ják nemzetséghez tartozó nemes bejelenti igényét Szeleste birtokra, amelyet IV. Béla király korábban FILA bánnak adott kölcsön. Az erről szóló okirat az Országos Levéltárban ma is megtalálható. Volt a Szelesteyek szentivánfai levéltárában egy 1141-1162-es, II. Géza király korába visszautaló irat, amely sajnálatosan elkallódott a lelkes kutatások között. Magyarszeleste földesurai - a későbbi Felsőszeleste - II. Géza várjobbágyaiból lettek, ,míg Németszelestét – a későbbi Alsószelestét - a Ják nemzetség egyes tagjai szerezték meg. A Szelestey család 1318-ban építtetett kegyúri plébánia-templomot, a szertartásokat viszont csak a répceszentgyörgyi anyagyülekezet jóváhagyásával lehetett végezni. Az első templomot Szent István első vértanú tiszteletére emelték. Templomot építettek valamivel később a németszelesteiek is, középkori eredete feltételezett, de okleveles adat csak a reformáció korából van. A Szelestey család legkiemelkedőbb alakja Felsőszelestey Gosztonyi János / +1527. / Főpap, mecénás és diplomata, Jagelló-kori humanistáink egyik legjelentősebbike. 1489-ben a bécsi egyetemen tanul, a doktori kalapot Itáliában szerzi meg. Gyorsan emelkedik a különböző közjogi és egyházi posztokon, kancelláriai tisztviselő, jó francia nyelvtudásával tolmácsol, majd titkára II. Ulászló francia feleségének, Anna királynénak. Esztergomi őrkanonok, budai prépost, 1507-től váci, 1510-től győri, 1524-től erdélyi püspök. Fejlődésében az 1514-gyel kezdődő párizsi egyetemi esztendők jelentik a csúcsot. Mint erdélyi püspök 1526-ban II. Lajos hívására hadba kíván szállni a török ellen, de nem jut el oda, Zápolya János elfogatja, börtönbe vetteti Kolozsvár börtönében kivégezteti. A két Szelestén a 17. század végéig a a Szelestey család a földesúr. 1690-es években új földesurak jelentek meg a két Szelestén . A szomszédos Répceszentgyörgyön feltörekvő Horváth János feleségül vette Szelestey Annát, így került a szentgyörgyi Horváth család Szelestére, a 18. század közepétől birtokba léptek a Festetich-ek is. Az 1767-es Mária-Teréziai rendelet rendezte a földesurak és a jobbágyok viszonyát. Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építtette, angol-gót stílusban, Baich Mihály cottage-stílusúnak vélte. 1871-ben gróf Festetich Andor kezdte meg a kert alapjainak lerakását – a gróf az első Wekerle-kormány, majd a Bánffy kormány földművelésügyi minisztere volt. 1910-ben br. Baich Mihály kezébe került a birtok, a park a lelkes hozzáértő és tervező báró kezenyomán Szeleste jelképévé vált. A park megmenekült a háborús pusztítástól, 1952-től országosan védett kategóriájú. 1950-ben Alsó- és Felsőszeleste egyesüléséből jött létre a mai Szeleste, önálló tanács alakult, 1966-tól a rendszerváltásig Pósfa volt a társ. Szeleste iskolaközpont / ölbői és pósfai gyermekek járnak ide/ Szelestén és Ölbő 25-25 férőhelyes óvodát tart fenn, központja a háziorvosi és a védőnői szolgálatnak, önálló sportegyesület, tűzoltó egyesület működik. Három éve a falut átszelő 86-os mentén kerékpárút épült, 1995-ben telefonhálózat, 1996-ban gázhálózat épült ki. Tanulóink Internet-es csatlakozással, számítógép-hálózattal, 8 munkahelyes nyelvi laborral készülhetnek hivatásukra, szakmájukra.
SZELESTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT S Z E L E S T E 9622 Szeleste, Berzsenyi Dániel utca 46. tel/fax: 06 (95) 565-000 . Szeleste legkorábbi, korunkra maradt említése 1247-es oklevélben fordult elő, de a település ennél jóval régebbi, bizonyították az építkezések során előkerült temetkezé- sek , lovas, urnás temetkezések maradványai. Szeleste birtokosai, a Szelesteyek a Ják nemzetségség tagjai voltak – egyik kiemelkedő tagja, Nagy Márton alapította a Ják-i apátságot- e nemzetség még a 17. században is bírták jáki osztályrészüket. A Szelestey család Jákfán is rendelkezett birtokkal, Szelestey László 1948-49-es tábornok volt, Uraiújfaluban szülőházát emléktábla jelzi. Visszatérve a több mint 750 éves oklevélre, - arról szól, hogy Miklós vasvári ispán előtt 5, Ják nemzetséghez tartozó nemes bejelenti igényét Szeleste birtokra, amelyet IV. Béla király korábban FILA bánnak adott kölcsön. Az erről szóló okirat az Országos Levéltárban ma is megtalálható. Volt a Szelesteyek szentivánfai levéltárában egy 1141-1162-es, II. Géza király korába visszautaló irat, amely sajnálatosan elkallódott a&nbs