A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Gutkeled nemzetség címere
Képes krónika
Az Admonti illetve Gutkeled biblia egy lapja
(Cletgud, Gledguth,
A Gutkeled (Guthkeled, Gút-Keled, Gut-Keled, Cletgud, Gledguth, Gwthkeleth) nemzetség[1] leszármazottai évszázadokon át vezérlő férfiakat, erős asszonyokat, sőt fejedelmeket adtak Magyarországnak. A hatalmas Gutkeled nemzetségből összesen 18 család vált ki Jósa András régész szerint: a várkonyi és bősi Amadé, Anarcsi, Atyai, Balkányi, ecsedi és somlyói Báthori, butkai Butkay, Chatáry, Daróczy, Doby, Kis- és Nagy-Gúthi és a Góthi Országh, Málczay, Marczaltőy, márki Márky, Maróthi, ráskai Ráskay, szakolyi és kis-várdai Szakoli és a Zeleméri (Kamarás) család.
Történetük
Kézai Simon szerint a Gutkeled nemzetség ősei Orseoló Péter király idejében (1038 – 1041) jöttek Magyarországra[2] a Sváb Hercegségből, a Stof, azaz Stauf-házból származtak.[3] Stauf vára vagy a badeni Freiburg vidéki Burg Staufen, vagy a württenbergi Hohenstaufen vagy a göppingeni Hohenstauf lehetett. Gut és Keled ispánok 1093-ban és 1111-ben szerepelnek az oklevelekben.
A nemzetség legrégebbi ismert tagja Gutkeled nembeli Vid ispán Salamon király idejéből.[2]
Birtokaik
Legrégebbi ismert birtokuk a Székesfehérvár melletti Gut falu, de legjelentősebb birtokaik a Nyírségben voltak. A Zala vármegyei csatári monostor alapítólevele szerint ott a nemzetségnek legalább öt tagja volt birtokos. Emellett ők alapították a sárvári, a nyíradonyi és az Egyedi monostort is.[2]
1326-ból ismert a nemzetség egyik ágának folyamodványa, és az ennek alapján kiállított adománylevél, mely a Somogy megyei Koppányt leverő Weissenburgi Vencelint a Gutkeled nemzetség ősének nevezi, és az oklevél szerint még ő kapta Szent Istvántól Rakamaz, Nyír-Bátor (Nyírbátor), Pócs (Máriapócs), Ábrány (Nyírábrány), és Nyíregyház (Nyíregyháza) nevű falvakat.[4]
A nemzetség tagjai 1307-ben osztoztak meg Bihar vármegyei ősi birtokaikon, ekkor Kozma fia Ivánka Negyvenszilt nyerte. Az 1312 évi osztozkodáskor Pérecs és Diószeg birtokosai is. Ezenkívül bírták még: 1321-ben Kágyát, Szebent, Orbánost és Botkutátis megszerezték, az utóbbiakat 1335-ben Nagy-Károly-ért cserélték el. 1352-ben pedig Bánkot a Kállayaktól nyerték cserébe. 1338-ban Nagyér, 1347-ben Adonymonostora, 1397-ben pedig Egyed, Csokaly, Tiszapáliháza és Vidékháza is a birtokukba került. Az e nemzetségből leszármazott Maróti család, melynek őse az 1272-1298 közt élt Csépán unokája István volt, csak a 15. század elején nyert nagyobb birtokokat a vármegye területén Zsigmond királytól. 1418-ban Szekcsőd, és Bökény is a birtokaik közé tartozott.
A Gutkeled nemzetség ágai és családjai
A Báthory címerben[5] lévő fogak összekapcsolódtak azzal a családi hagyománnyal, mely szerint Vid, a Gutkeled nembéli Báthoriak őse Opos, a bajor Vencelintől eredő Márton fia Szent István korában megölte az ecsedi-láp sárkányát és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkány Lovagrendben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg
A nemzetség két főágra, a majádi és a sárvármonostori főágra oszlott, amelyből hét ág, végül 30 nemesi család származott.[2] A két főág és a hét ág:[6]
Sárvármonostori főág
Apaj - István bán-ág [7]
Málcai család
Bacskai család
Butkai család
Csatári család
Ráskai család
Raszinjakeresztúri család
raszinjakeresztúri Bocskai
raszinjakeresztúri Apajfi
Márki család
Anárcsi család(*)
anárcsi Tegzes
anárcsi Nyíri
Várdai ág [8] Ez az ág a sárvármonostori főág egyik leggazdagabb és legelőkelőbb hajtása volt. Ehhez az ághoz tartozott I. Pelbált fia Pelbárt, aki 1250-ben Sárvármonostor kegyurai között foglalt helyet. 1264-ben Gacsályon lakott. I. Pelbárt unokatestvére volt Mihály, a Várday család őse. Fiai Aladár és László voltak, akik 1250-ben Sárvármonostor helyreállításán fáradoztak. Aladár unokája János, 1330-ban Szamosbecset nyerte Druget Vilmos szepesi és abaújvári főispántól, de ezt 1334-ben vissza kellett adnia. 1333-ban megvette Pete helység negyedét a Balkányiaktól, ettől kezdve a Várdai család mindegyre több birtokot szerzett Szatmár vármegyében is.
Várdai család
Kenézi család
Anárcsi család(*)
Farkas-ág[9]
Atyai család(*)
Szemesi család
Balkányi család
Daróci család
Guti család
Ország (Guti) család
Tiba-ág [8]
Gacsályi család
Rozsályí család
Kun család
Atyai család(*)
Apagyi család
Majádi főág
Bátori ág [10]
Báthori-család
Szakolyi család
Zeleméri család
Egyedmonostori ág [11]
Adonyi család
Perbárthidi család
Diószegi család
Dobi család
Lotárd-ág [12]
Amade család
Marcaltövi család
Felsőlendvai család
Maróti család
Egyes tagok
Bélyi család
Ismert Gutkeled nembeliek
Gutkeled nembeli István (? – 1259) nádor, szlavón bán, Stájerország kapitánya.
Gutkeled nembeli Miklós erdélyi vajda, Gutkeled nembeli István (nádor) fia
Gutkeled nembeli Joachim (? – 1277. április) szlavón bán, a kor legjelentősebb oligarchája, Gutkeled nembeli István (nádor) fia
Gutkeled nembeli István országbíró, Gutkeled nembeli István (nádor) fia
Gutkeled nembeli Pál macsói bán, Gutkeled nembeli István (nádor) fia
Gutkeled nembeli Lotárd
Gutkeled nembeli Miklós horvát–dalmát bán (1323–)
A régi krónikák a Gutkeled nemzetségről
„ Hanem az után Péter király idejében jőnek bé Kelad és Gúth testvérek a svábok nemzetségéből; Stof várából erednek. ”
– Kézai Simon: Gesta Hungarorum
„ Gutkeled nemzetségéről sokat beszélnek, bizonyos azonban, hogy Péter király hozta be őket segítségül, amikor Henrik császárhoz menekült. A svábországi Stauf várából eredtek, ahonnan Frigyes császár is származik. Ez a nemzetség Svábország főembereiből való, örökségükre ugyan szegények, de említett hazájukban derék, hatalmas emberek. Gutkeled nemzetsége Salamon király, László és Géza hercegek idejében emelkedett fel. E nemzetség ugyanis akkor két részre szakadt, egyik a hercegekkel tartott, másik Salamonnal; kiváltképpen Videt emlegetik ebből a nemzetségből, akit - mint mondják - Salamon magasztalt fel ”
